Szinte mindennap lehet hallani a híradásokban különféle gazdasági mutató számokat. A három legfontosabb, ami szinte mindenki számára ismert: GDP, munkanélküliségi ráta, infláció. Ezeknek a folyamatos követése, az előző időszakokkal való összehasonlítása központi téma szokott lenni a híradókban. A GDP a gazdasági növekedést jelenti. Sok vita van körülötte, hiszen számos neves közgazdász is állítja, hogy igazából nem fedi le és nem képes bemutatni egy országnak a valós állapotát. A munkanélküliségi ráta esetében már nincsen vita, hogy az mit jelent, hanem az szokta inkább a gondot okozni, hogy kik is számítanak igazából munkanélkülinek. Az infláció esetében pedig nem mindig igaz, hogy minél alacsonyabb annál jobb, mert egy 0 körüli infláció vagy esetleg már defláció azt mutatja, hogy egészséges a gazdaság szerkezete.
Az infláció optimális mértéke három százalék környékén mozog. Egy igen vitatott téma szokott lenni az államadósság kérdése. Erről tudni kell, hogy devizából és az adott ország valutájából tevődik össze. A devizában lévő államadósságot a legtöbb esetben az adott ország deviza bevételeiből is fedezik, így nincs kitéve az árfolyam-ingadozás hatásának. Az államháztartási hiány is egy jellemző gazdasági fogalom. Ennek az EU-ban három százalék alatt kell lennie. Mert van egy olyan gazdasági törvényszerűség, ha az államháztartási hiány tartósan három százaléknál kisebb és ehhez párosul legalább két-három százalékos GDP növekedés, akkor az államadósság automatikusan csökken.
